Az utóbbi években egyre népszerűbbek a kötött anyagok, pólóanyagok, jerseyk, passzék. Pár évvel ezelőtt még alig-alig akadt aki hozzá mert nyúlni ezekhez a rugalmas anyagokhoz lévén, hogy a vásznakkal, szövetekkel szemben a varrása okozhat némi nehézséget. Talán egy hangyányit Textilország blogja is hozzátett ezeknek az anyagoknak egyre növekvő sikeréhez, hiszen a közel hat év alatt már számos bejegyzés született arról, hogy egyáltalán nem lehetetlen ezekből az anyagokból otthon, akár háztartási varrógéppel szép és hasznos holmikat varrni.
Íme egy kis visszatekintés ITT
Több hazai webáruházban, vagy akár külföldi rendelés útján is hozzá lehet már jutni jó minőségű, egyszínű vagy akár mintás kötött anyagokhoz. Ez a tendencia úgy gondolom egyre csak nőni fog. Örvendetes ez a népszerűség, azonban úgy látom sokan nincsenek tisztában a kötött anyagok megnevezéseivel, felhasználási területeivel. Mi az, hogy pamut, futter, pólóanyag, jersey, sztreccs, bolyhos, hurkos, egyoldalas, bordás, piké, stb…?
Megdöbbentően nagy a homály a fejekben a kötött anyagok beazonosításával kapcsolatosan. Lépten-nyomon belefutok abba, hogy sokszor méteráruval foglalkozó, mondhatni szakmabeli embereknek is gondot okoznak az alapvető kifejezések. Ha ez igy van, márpedig szerintem elég gyakori, honnan informálódjon a vásárló?
Ebben a bejegyzésben szeretnék némi támpontot adni az eligazodáshoz.
ALAPOK
Most egy kicsit szárazabb rész következik, hogy az alapokat tisztába tegyük, de ígérem nem nyújtom hosszúra.
A SZÖVÖTT anyagok két fonalrendszer (lánc-, és vetülékfonalak) merőleges kereszteződésével jönnek létre. Ezzel szemben a KÖTÖTT anyag egymásba kapcsolódó, egy vagy több fonalból képzett szemek összefüggő rendszere. A köztudatban jersey, dzsörzé anyagnak is nevezzük de sokféle kötött anyag létezik. Elsőre talán a pólóanyagok, jutnak eszünkbe de kötött anyag például a plüss, a frottír, a futter és a műszőrme is. Felhasználási területük sokrétű, a fehérneműtől, a pólókon, felsőkön át a szabadidőruhákig rengeteg célra használjuk. Leegyszerűsítve az alábbi képen jól látható a szövéssel és a kötéssel készült anyagok közötti különbség.
Sokan tudnak kötni és ezért ismerős lehet, hogy a kötött anyag szemekből épül fel. A szemek azok a kis hurkok amik egymásba kapcsolódnak. A szem részei:
- Szemfej – a szem felső íves része
- Szemszár – a szem két oldali egyenes szakaszai
- Szemláb – a két alsó íves szakasz
A szemek vízszintesen szemsorokat, függőlegesen szempálcákat vagy szemoszlopokat alkotnak.
A KÖTÖTT ANYAGOK, KELMÉK KÉT CSOPORTJA
- Egyfonalas vagy vetülékrendszerű
- Többfonalas láncrendszerű kelmék
EGYFONALAS, VETÜLÉKRENDSZERŰ KÖTÖTT ANYAGOK
- legalább egy fonal szükséges a szemképzéshez
- a szemek keresztirányban képződnek
- bomlékony, szemfelfutásra hajlamos
- kötéssel vagy hurkolással készül
TÖBBFONALAS, LÁNCRENDSZERŰ KÖTÖTT ANYAGOK
- több fonal szükséges a szemképzéshez
- a szemek hosszanti, vagyis szempálca irányban futnak, cikkcakk vonalban
- az anyag nem bomlékony, szembiztos
- hurkolással készül
Eddig a száraz tankönyvízű alapok. Ha mélyebben is szeretnéd tanulmányozni a kötött anyagok gyártási folyamatát akkor, érdemes beszerezni néhány tankönyveket. Én a Magyar Divat Intézet Textil-, és ruhaipari anyag és áruismeret című könyvét használtam forrásként.
A LEGGYAKORIBB SZARVASHIBÁK
- Előfordul, hogy ezeket a kötött anyagokat PAMUT néven emlegetik, és ezzel nem a pamutra mint alapanyagra gondolnak, hanem magára a kötött anyagra. Ez borzasztóan zavaró és megtévesztő, ugyanis a kötött kelmék alapanyaga sokféle lehet. Természetesen készülhet pamutból, gyapjúból, viszkózból és más szintetikus szálakból, illetve ezek keverékéből. Szögezzük le a pamut alapanyag és nem anyagfajta!
- Egy másik gyakori hiba a rugalmas, elasztikus, sztreccs kifejezések nem megfelelő használata. A kötött anyagoknak jellemzője, hogy többé kevésbé nyújthatók, rugalmasak, ennek mértéke kötésmódtól és anyagösszetételtől függően változik. Ezekről konkrétan is lesz majd szó az egyes anyagfajtáknál. A sztreccs és elasztikus anyagokban mindig van rugalmas szál, általában lycra vagy elasztán. Minél több annál rugalmasabb az anyag, vagyis erőteljesen nyújtható és eredeti méretét könnyen vissza is nyeri. Egy 100% pamut kötött anyag lehet némiképp rugalmas, de sztreccsnek vagy elasztikusnak semmiképp sem nevezhető.
- A legtöbb gond az anyagfajták ismeretének a hiányából adódik. Mik a pontos elnevezések? Melyik milyen tulajdonsággal rendelkezik? Mire használható? Hogyan célszerű varrni? Ezzel részletesen is foglalkozunk részletesen is a következő részben.
Ha velem tartasz megtudod majd különböztetni az egyfalas, kétfalas, bordás, interlock, futter, piké és hasonló kötött anyagokat. Sok fotóval jövök majd, talán még egy videó is összejön.